Két komoly sérülés után is még hosszú évekig játszana – bemutatkozik Jelena Antic

Első tavaszi igazolásunk sok helyen játszott már, de még mindig nem tudja megunni a kosárlabdát. Jelena Anticcal beszélgettünk.

Miért a kosárlabda, hogyan kezdődött a történeted?

Az édesapám profi kosárlabda játékos volt, miután befejezte a karrierjét edzőnek állt. A nővérem szintén játszott, nagyon szerettem nézni, ahogy játszottak és már egészen fiatalon tudtam, hogy én is ezt szeretném csinálni. A kosárlabda szeretetével nőttem fel, ez pedig nagyon jó érzés. Fiatal koromba se érdekeltek játék babák vagy kis autók vagy bármi, mindig is labdával a kezemben tudtam csak nyugodt lenni. Macedóniában kezdtem el játszani,itt négy évet töltöttem el, egészen fiatalon a felnőtt csapattal kezdtem el játszani, később pedig Amerikába mentünk, ekkor még csak középiskolás voltam. Itt fejeztem be a középiskolát, majd egyetemre is bekerültem sportösztöndíjjal. Nem fejeztem be a tanulmányaimat, mert nagyon vágytam vissza már Európába, kicsit talán sok időt töltöttem el kint. Több ajánlatom is volt, hogy hazatérjek és úgy döntöttem 5 év kintlét után, hogy eljött az ideje hazatérni az öreg kontinensre. Nagyon vonzott, hogy az Euroligában játsszak, vagy az Európa kupában. Két évet játszottam végig a Partizan Belgrád csapatában, amikor elszakadt a térdszalagom és fél évet ki kellett hagynom. A visszatérésem nem volt a legjobb, nem ment úgy a játék ahogy szerettem volna. Ekkor az országon belül váltottam klubot, ott találtam újra magamra. Belgrád a kedvenc városom, biztos, hogy oda még vissza fogok térni, nagyon jól éreztem magam itt, sajnos a kosárlabda most nem túl erős a városban, remélem nemsokára újra az lesz.

A későbbiekben eléggé komoly Euroliga és Európa Kupa tapasztalatot szedtél össze. Kicsit kérlek mesélj az élményeidről!

A legjobbak ellen játszani, hatalmas élmény volt. Nem csak fizikálisan, de mentálisan is mindig toppon kell lenni, hogy jól tudjál teljesíteni. Rengeteget játszottam az Európa kupában is, ami szintén erős, de azért teljesen más mint a legmagasabb szint. Volt szerencsém pályára lépni az egyik kedvenc játékosom és példaképem, Diana Taurasi ellen, egészen hihetetlen volt. Sajnos aztán jött az újabb sérülésem ami után most térek vissza.

Miért Magyarország és miért az NKE-Csata?

A magyar egyértelműen az egyik legerősebb liga Európában, évek óta követem a bajnokságot, sok csapat van, akiket eléggé jól ismerek és sok játékos van különböző csapatokban, akikkel jóban vagyok. Az NKE-Csatát nem ismertem, mikor megkerestek annyit tudtam, hogy egy új klub nagyon jó elképzelésekkel. Nagyon tetszett, hogy ennyire fiatal a csapat, ennyi tehetséggel pedig szívesen dolgoztam volna, illetve Krisztián felvázolta mik a rövid és a hosszú távú tervek, amik nagyon elnyerték a tetszésemet és azt éreztem, szeretnék ennek a részese lenni. Eddig nagyon jól érzem magam, az energia ami a csapatban van, az a pozitív hozzáállás nagyon megnyerő. Budapest pedig csodaszép város, alig várom, hogy jó idő legyen és még jobban felfedezzem a várost.

Mit vársz magadtól a szezon hátralévő részében?

Én sose nézem a statiszkiámiat, nem is nagyon érdekelt csak szeretem ha a pályán lehetek és játszhatom a játékot. Az lenne a legjobb, ha a játékommal tudnék segíteni a csapatnak és hasznos tagja tudok lenni. A cél a csapattal a legjobb hat közé kerülést, de ez a női kosárlabda, bármi megtörténhet, szóval akár még döntőbe is juthatunk. Van ebben tapasztalatom. Svédországban játszottam és szezon közben az alapszakaszban minden alkalommal kikaptunk egy csapattól, akikkel legközelebb a döntőben találkoztunk. Ott viszont simán nyertünk. Az hogy mit érsz el a végén attól függ, hogy mennyire teszed bele a szíved és hogy a szerencse mennyire áll melléd. De hiába vagy szerencsés , ha nem szívvel játszod ezt a játékot, akkor sose fogsz nyerni.

Egy pingvin aki egy sombrerót visel besétál az ajtón. Szerinted mit csinál itt?

Ez könnyű, azért jött, hogy felkérjen engem táncolni és hogy énekeljek vele spanyol számokat. (nevet).

Ha bármilyen állat lehetnél a világon, mi lennél?

Elsőre a delfin jut eszembe, nagyon szeretem őket, okos és kecses állat, gyönyörű is és szabadon mozog az óceánokba. Ugyanakkor tigris is szívesen lennék, szintén csodálatos állta, egy igazi harcos, hiszen egész életében küzdenie kell.

Hogyan látod magad 5 év?

Remélem még kosárlabdázni fogok. Addig szeretnék játszani, amíg csak lehetséges, ameddig a testem bírni fogja. Ha abbahagyom az élsportot akkor is a kosárlabda közelébe szeretnék maradni. Szívesen edzenék fiatal gyerekeket, hogy átadjam nekik a tudásomat, segítsem őket a fejlődésben. Azt se tartom ugyanakkor kizártnak, hogy egyszer egy egyesület vezetésével foglalkozzak.

Választós gyors kérdések:

Popcorn vagy nachos? Popcorn.

Instagram vagy facebook? Instagram.

Kutya vagy macska? Kutya.

Séta vagy bicikli? Bicikli.

Tengerpart vagy hegyek? Tengerpart.

Zac Efron vagy Jason Statham? Jason Statham.

Superman vagy Batman? Superman.

Lebron vagy Curry? Curry.

WNBA vagy Euroliga győzelem? Euroliga.

Samsung vagy Iphone? Samsung.

Fotó: Szilágyi Dénes