Óriási fordítás a DVTK ellen

Alaposan elkényeztetik a lányok a szurkolókat. Megint egy olyan győzelmet húztak be, ami a klub Arany Oldalaira kívánkozik. Csata-DVTK 78-69 – hosszabbítás után.

Az egyik legfontosabb kérdés az volt a rangadó előtt, hogy a lányok képesek lesznek-e ismét olyan szintre felpörögni, mint az Umeå ellen a végjátékban. Az első percekben még tartottuk a lépést a DVTK-val, de 5-5 után átvette a kezdeményezést Földi Attila együttese, amely kívülről és belülről egyaránt veszélyesnek bizonyult, és ha ez még nem lett volna elég, a mi palánkunk alatt is eredményesen szedte a lepattanókat. 11-16-nál jött Tursics Krisztián időkérése, de a negyed végére maradt a mínusz öt. Hasonló problémákkal küzdöttünk a második felvonásban is. Az adottságait és képességeit maximálisan kihasználó Green révén 29-18-nál már több mint tízzel járt előttünk a DVTK. 31-18-nál nagyon kellett Toman Petra hármasa, majd duplája, hogy ne zárjuk jókora hátránnyal a félidőt – így is hét pont volt a deficit.

A harmadik negyed elején Horváth Betti öt ponttal ugrasztotta talpra a kispadot és a Csata híveit. A DVTK ezt a rohamunkat még visszaverte: Bogicevic hármasával 47-37-re megint a piros mezes csapat vezetett. Ekkor új erőre kaptunk, és a következő tizenegy (!) pontot mi szereztük, amivel visszajöttünk a mérkőzésbe. Feltámadó csapatunk 50-49-re vezetett 30 perc játék után. A szoros végjáték garantálható volt, és egyre inkább kibontakozott egy Lelik-Green különmérkőzés is. A vendégek centere szinte korlátlan úr volt a palánkok alatt, Rékánk labdái pedig rendre utat találtak a gyűrűbe és a jó helyzetben lévő társakhoz. Egy-egy kosárral rendre a DVTK tartott előrébb, mi pedig az egyenlítésért küzdöttünk.

60-66 után jött a remek második félidőt produkáló Simon két kosara, majd egy labdaszerzésünk után a meccs legvitatottabb jelenete következett alig egy támadásnyi idővel az órán. A kosár felé törő Leliket hárman is megpróbálták szerelni, és első látásra úgy nézett ki: a játékvezetők még válogathatnak is, hogy kinek adják a reflexből megítélt sportszerűtlent. Második (és még néhány) megnézésre, a videóbíró után azonban visszaminősítették a faultot, így büntetők helyett oldalról jöhettünk. Lelik faultot harcolt ki, a büntetőket bedobta, majd a csapat kivédekezte a Greenre játszott figurát – jöhetett a hosszabbítás!

Ahol már csak egyetlen csapat volt a pályán. 8-0-lal kezdtük a túlórát, és innen nagyon ritkán veszít csapat – szerencsére mi sem tettük. Ráadásul kilenccel nyertünk a végén, ami az alapszakasz végén szintén értékes lehet. A lányok hétfőn is mindent kiadtak magukból, Lelik Réka pedig 18 pontjával, 10 lepattanójával, 11 kiharcolt faultjával tripla-duplát ért el, 8 gólpasszával pedig közel volt hozzá, hogy egyedülálló módon quadruple-double-ig jusson. Remélhetőleg csütörtök este sem lesz gond a kondival, az Umeå elleni visszavágón.

Ludovika-FCSM Csata – DVTK 78-69 (16-21, 12-14, 22-14, 16-17, 12-3)

Ludovika Aréna, 200 néző. V.: Papp P., Goda, dr. Oláh (Bodrogváry)

Ludovika-FCSM Csata: Horváth B. 12/6, Balogh L., Lelik 18/3, Carey 7/3, Zele 5. Csere: Simon Zs. 17/6, Hegedűs J. 8, Gyöngyösi, Böröndy V. 6/3, Toman P. 5/3

A DVTK legjobb dobói: Green 21, M. Jovanovic 10/3, Kiss A. 9/3

A mérkőzés statisztikája itt érhető el.

Simon Zsófia: Nagyon örülök, hogy az egész mérkőzésen tartani tudtuk az energiaszintünket és a csapategységünket, amiről sokat beszéltünk az öltözőben a lányokkal. Nagyon örülök, és gratulálok a lányoknak. Mindenki jól játszott, odatette magát és kivette a részét a győzelemből.

Tursics Krisztián: Nagyon jó mérkőzés volt, kiválóan szórakozott a közönségünk. Le a kalappal a lányok előtt, mert nagyon kevés időnk volt a pénteki Európa Kupa-selejtező után készülni a DVTK-ból. Látszott az első félidőben, hogy nem vagyunk frissek: nem működött a védekezés, nem mentek be a dobások, ziccerek maradtak ki. A második félidőre nem tudom, honnan, de nagyon komoly energiákat merítettünk, amivel visszajöttünk a meccsbe, kiharcoltuk a hosszabbítást és meg tudtuk fordítani a meccset. Le a kalappal a csapatom előtt!

Leave a Reply